Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


OPSZ Alapszabálya

2010.06.07

Az Országos Polgárőr Szövetség

ALAPSZABÁLYA

 

Az Országos Polgárőr Szövetség a Magyarországon törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesületek és regionális (kistérségi), valamint területi (megyei, fővárosi) szövetségeik (a továbbiakban: polgárőr szervezetek) érdekvédelmi, érdekképviseleti, érdekérvényesítő és tájékoztatási szövetsége, amelyet a tagszervezetei önkéntes társulásukkal hoznak létre. Az OPSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el, és politikai pártokat nem támogathat.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezet neve: Országos Polgárőr Szövetség a) Angolul: Nationwide Civil Self-Defense Organizations b) Németül: Landesverband der Selbstverteidigungsorganisationen c) Megjelölésére használt címszó (rövid neve): OPSZ d) Egyéb elnevezése: Országos Polgárőrség 2. Székhelye (levelezési címe): 1077 Budapest, Király utca 71. Telefon/fax: 06-1-441-1827; 06-1-441-1821. 3. Működési területe: országos. 4. Alapításának éve: 1991.

5. Jelképei: a) Emblémája (logoja): b) Pecsétje: Kör alakban felül a külső háromnegyed körívben Országos Polgárőr Szövetség felirat, alul a külső negyed körívben egymástól egyenlő távolságra három csillag; a középen elhelyezkedő belső kör alakú mezőben OPSZ szöveggel, amelyet két oldalról stilizált kéz rajzolatok fognak közre a külső félköríves felirattal és csillagokkal körülhatárolva. 2

6. Jogállása: Az Országos Polgárőr Szövetség (a továbbiakban: OPSZ) önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szerint kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató, a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet. Az OPSZ a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik. 7. Az OPSZ:

a.) a közrend és közlekedésbiztonság terén a Kszt. 26.§ c) 15. alapján kiemelkedően, valamint

b.) a gyermek- és ifjúságvédelem terén a Kszt. 26.§ c) 10. pontja alapján, továbbá

c.) a környezetvédelem terén a Kszt. 26.§ c) 9. pontja alapján

közhasznú tevékenységet folytat. 8. Az OPSZ:

a) nyilvántartott tagsággal rendelkezik;

b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, szolgáltatásait bárki igénybe veheti;

c) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja;

e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt;

f) a 7. pontban foglalt közhasznú tevékenysége során

- a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a 101. § (1) bekezdés f) pontjában, továbbá

- a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében és (5) bekezdésében

foglaltara figyelemmel a Rendőrséggel és a települési önkormányzatokkal történő együttműködés során közreműködik meghatározott állami illetve önkormányzati feladatok ellátásában; g) céljainak és feladatainak megvalósítása során nem avatkozik be önálló jogi személyiségű tagszervezeteinek működésébe, valamint nem korlátozza azok önállóságát, tevékenységét, döntési jogkörét, felelősségét mindaddig, amíg az adott tevékenység a hatályos jogszabályokkal, valamint az OPSZ Alapszabályával , Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ), közgyűlési határozataival, illetőleg más belső szabályzataival összhangban van; h) tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 9. Az OPSZ célja és feladatai: a) A közrend, a közbiztonság védelmében, az államhatár őrzésében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés. b) A bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése. 3

c) A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel. d) Folyamatos kapcsolattartás és a kölcsönös együttműködés a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség - helyi, területi és országos hatáskörű - szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában. e) Közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában és a gyermekbalesetek megelőzésében az �GY ISKOLA �EGY POLGÁRŐR�mozgalmon keresztül. f) Az állami és települési önkormányzati szervek feladatteljesítésében való közreműködés körében önállóan, illetve az együttműködő szervekkel közös szolgálat teljesítése. g) Közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában. h) Az OPSZ és a polgárőr mozgalom céljait megvalósító szervezetek munkáját elősegítő információk, különösen: - a jogszabályváltozások, - a működési környezet változásai, - a módszertani ajánlások és útmutatók, - a bűnmegelőzési feladatok változásai, - az egyéb, a működéssel és a feladatokkal kapcsolatos megoldások közvetítése, - nemzetközi tapasztalatok, módszerek, ajánlások honosítása, népszerűsítése. i) Külföldi, azonos profilú szervezetekkel, szövetségekkel kapcsolatlétesítés és a kapcsolatok folyamatos ápolása. j) Szakmai konferenciák, továbbképzések szervezése, lebonyolítása, segédletek kiadása, terjesztése. k) A polgárőr mozgalom, a polgárőr szervezetek általános érdekvédelme.

AZ OPSZ SZERVEZETE

10. Az OPSZ szervezete a) a tagságból; b) a Közgyűlésből és annak munkabizottságaiból; c) az Elnökségből és annak munkabizottságaiból, valamint d) az OPSZ munkaszervezetéből áll. 11. A Közgyűlés, és az Elnökség az OPSZ vezető testületei.

AZ OPSZ TAGSÁGA

12. Az OPSZ tagsága

a) a területi (megyei, fővárosi) polgárőr szövetségekből (a továbbiakban: tagszövetségek); 4

b) a tagszövetségek tagjaként regisztrált polgárőr egyesületekből, az egyesületek szövetségeiből (a továbbiakban: tagegyesületek); c) a tiszteletbeli tag természetes személyekből; d) a pártoló tag jogi és természetes személyekből, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetekből áll.

AZ OPSZ RENDES TAGJA

13. A tagszövetségek és a tagegyesületek (a továbbiakban együtt: tagszervezetek) az OPSZ rendes tagjai. 14. Az OPSZ tagszövetségnek megyénként egy polgárőr szövetséget, illetve egy budapesti polgárőr szövetséget ismer el. A tagszövetség felvételéről az OPSZ legfőbb döntéshozó szerve, a Közgyűlés határoz. 15. A tagegyesület a tagszövetségi tagságával válik az OPSZ tagjává. Az OPSZ tagnyilvántartásába történő bevezetése érdekében a tagszövetség az OPSZ részére megküldi a tagegyesületnek a társadalmi szervezetek nyilvántartásába történt bejegyzéséről kibocsátott bírósági végzés másolatát, kiegészítve a tagnyilvántartás 16. pontban meghatározott adataival. A tagegyesület tagszövetségi tagságának megszűnéséről a tagszövetség 15 napon belül értesíti az OPSZ-t a tagnyilvántartásból történő törlés érdekében. 16. Az OPSZ a tagnyilvántartásban rögzíti a tagszervezet: a) megnevezését, b) postacímét, telefon- (telefax) számát (e-mail címét); c) vezetőjének nevét; d) megalakulásának dátumát; e) bírósági nyilvántartási számát (önkormányzati határozattal alakult egyesületeknél az önkormányzat megnevezését, határozatának keltét, számát is); f) adószámát; g) bankszámlaszámát; 17. A regisztráció megtörténtéről és a tagnyilvántartásba történt felvételről az OPSZ tanúsítványt ad ki a tagszervezet részére.

A RENDES TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

18. A tagszervezetek az OPSZ-en belül �amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik �azonos jogokkal rendelkeznek. 19. A tagszervezet a) tevékenységét, szervezeti rendjét és szabályzatait �a jogszabályok keretei között �az OPSZ Alapszabályával, valamint egyéb szabályzataival összhangban önállóan, sajátos helyi, területi, regionális körülményeinek megfelelően maga határozza meg; b) célkitűzései megvalósítása érdekében feladatait a helyi önkormányzatokkal, rendőri, környezetvédelmi szervekkel összehangolja; c) tagjai, küldöttei és tisztségviselői útján részt vesz az OPSZ munkájában; 5

d) iratain jogosult az �rszágos Polgárőr Szövetség tagszervezete�megjelölés és az OPSZ jelképeinek használatára; e) rendszeresen megkapja az OPSZ testületi határozatait, a Polgárőr Magazin számait, az OPSZ központi kiadványait; f) betekinthet a testületi ülések jegyzőkönyveibe, emlékeztetőibe, azokról saját költségén másolatot készíthet; g) az OPSZ bármely szervének jogsértő határozata ellen �a tudomására jutástól számított 30 napon belül �bírósági eljárást kezdeményezhet; h) tagjainak a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 1. §-ában meghatározott tevékenysége közfeladatnak minősül, és ennek során tagjai �a szolgálatot teljesítő polgárőrök �a közfeladatot ellátó személy jogi védelmében részesülnek az 1998. évi IV. törvény 137. § (2) bekezdés i) pontja szerint; i) igényelheti az OPSZ jogsegély szolgáltatását; j) részt vehet az OPSZ által meghirdetett pályázatokon, rendezvényeken; k) rendszeresen delegálhatja egy vezetőjét/képviselőjét az OPSZ központi továbbképzéseire. 20. A tagszervezet köteles a) megtartani a jogszabályokban, az OPSZ Alapszabályában és egyéb szabályzataiban, a az OPSZ Közgyűlésnek és Elnökségének a határozataiban előírtakat; b) fizetni a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat; c) az OPSZ tagjához méltó magatartást tanúsítani; d) a birtokolt OPSZ vagyontárgyat a jó gazda gondosságával megóvni, e vagyontárgyakért a birtoklás, használat idején anyagi és jogi felelősséggel tartozik; e) az OPSZ tagsággal összefüggésben önként vállalt feladatait a tőle elvárható módon teljesíteni; f) a tagegyesület a tagszövetség részére a tárgyévet követő év január 15.-ig, a tagszövetség az OPSZ részére január 31.-ig szakmai tevékenységéről írásos beszámolót készíteni. 21. A rendes tagokat érintően az SZMSZ és más belső szabályzatok további jogokat és kötelességeket állapíthatnak meg, amelyek nem lehetnek ellentétesek az Alapszabályban megfogalmazottakkal.

A RENDES TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

22. A tagszervezet OPSZ tagsága megszűnik, ha a) írásban kéri tagságának megszüntetését; b) működését megszünteti, feloszlik vagy más szervezetbe beolvad; c) tagszövetségi tagságát megszünteti; d) a tagszövetség vagy az OPSZ Közgyűlése a tagjai közül kizárja; e) Az éves tagdíjfizetési kötelezettségét az OPSZ Elnöksége ismételt felhívása ellenére sem teljesíti.

A TAG, A TISZTELETBELI TAG ÉS A PÁRTOLÓ TAG

23. A tagegyesületekben tag lehet az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki az egyesületi alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő 6

közreműködésre és a tagdíj fizetésére; nyilatkozata alapján büntetlen, és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt; írásbeli nyilatkozatával hozzájárul a nyilvántartásokban való ellenőrzéséhez és a személyes adatainak a kezeléséhez. 24. A 14 és 18 év közötti természetes személyek ifjú polgárőrökként tevékenykedhetnek a tagegyesületekben. 25. Tiszteletbeli tag csak az a természetes személy lehet, akit eddigi, az Országos Polgárőrség érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján az Elnökség határozattal az OPSZ tiszteletbeli tagjává nyilvánít. 26. Pártoló tag lehet az a jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) folyamatos, kiemelkedő anyagi és erkölcsi hozzájárulásával elősegíti az OPSZ működését, célkitűzései elérése érdekében szükséges feladatai megvalósítását. A pártoló tagot az Elnökség határozattal emeli az OPSZ tagjai sorába. 27. A tiszteletbeli és a pártoló tag tagsága a) lemondással; b) az Elnökség döntése alapján; c) megszűnéssel/elhalálozással szűnik meg.

A KÖZGYŰLÉS

28. A Közgyűlés az OPSZ legfőbb döntéshozó szerve, amelynek tagjai a) az Országos Polgárőr Szövetség elnöke; b) a tagszövetségek elnökei (tagszövetségenként egy-egy fő); c) a tagegyesületek képviselői kistérségenként, fővárosi kerületenként egy-egy polgárőr), akiket a tagszövetség legfőbb döntéshozó szerve választ meg saját Alapszabályának megfelelően összesen 193 fő. A Közgyűlés valamennyi itt felsorolt tagja (a továbbiakban: közgyűlési képviselő) a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal vesz részt. Minden tagnak egy szavazata van. 29. A Közgyűlésen állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt: a) az adminisztratív igazgató, b) a gazdasági igazgató, c) a jogtanácsos, d) a szóvivő; e) a tiszteletbeli tagok f) pártoló tagok és a munkabizottságok vezetői, g) a Felügyelő Bizottság nem közgyűlési képviselő tagjai, h) az Elnökség nem közgyűlési képviselő tagjai. 30. A közgyűlési képviselő a mandátumát a tagszövetség által hitelesített megbízólevéllel igazolja. Amennyiben a közgyűlési képviselőt a betöltött tisztsége, megbízatása alapján több mandátum is megilleti, úgy csak a legmagasabb tisztsége, megbízatása alapján járó egy mandátuma vehető figyelembe. 7

31. A tagegyesületek közgyűlési képviselőjét a tagszövetség saját alapszabályának megfelelően választja, delegálja, tisztségéből visszahívhatja. A közgyűlési képviselő mandátuma megszűnik: a) mandátumáról történő írásbeli lemondásával; b) polgárőr tagságának megszűnésével; c) visszahívásával; d) kizárásával; e) elhalálozásával. 32. A közgyűlési képviselő: a) megkapja a Közgyűlés előterjesztéseit, határozatait; b) a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik, felszólalással, véleménynyilvánítással aktívan részt vehet a legfőbb döntéshozó testület munkájában, c) írásban kérdést, javaslatot intézhet, észrevételt tehet az OPSZ vezető testületeihez, állandó munkabizottságaihoz. 33. A Közgyűlés választja meg (hívja vissza): a) az OPSZ elnökét; b) a közgyűlés állandó munkabizottságait

- a Felügyelő Bizottságot, elnökét és tagjait,(11 fő);

- a Jelölő és Választási Bizottság elnökét,

c) az Elnökség tagjait (29 főt). 34. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik továbbá: a) az Alapszabály, az OPSZ közép- és hosszú távú stratégiai célkitűzéseinek megállapítása, módosítása, b) a tagdíjfizetés elveinek és a tagdíj mértékének megállapítása, c) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, d) az éves közhasznúsági jelentés elfogadása, e) az OPSZ más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának illetőleg feloszlásának kimondása, f) Tiszteletbeli Elnök és a Tiszteletbeli Tag cím adományozása, megvonása, g) az Alapszabályban a Közgyűlést megillető hatáskör átruházása az Elnökségre, h) a tagsági viszonnyal összefüggő jogorvoslati kérelmek elbírálása, i) területi (megyei, fővárosi) polgárőr szövetség OPSZ tagságának kimondása, j) tagszervezet kizárása az OPSZ tagjai közül, k) a közgyűlési képviselő kizárása a Közgyűlés tagjai közül, l) bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja. 35. A Közgyűlés állandó munkabizottságai: a) a Felügyelő Bizottság, b) a Jelölő és Választási Bizottság.

A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA

36. A (rendes) Közgyűlést kötelezően össze kell hívni a) évente legalább egy alkalommal, legkésőbb az adózás rendje szerinti beszámolási (mérlegbeadási) határidő lejáratát megelőző hónap utolsó napjáig; b) négyévenként tisztújítás céljából legkésőbb a tárgyév második negyedévének utolsó napjáig. 8

37. Négyévenként a tisztújító és az éves beszámoló közgyűlés összevontan, a beszámoló közgyűlésre vonatkozó határnap figyelembevételével is megtartható. 38. A Közgyűlést bármikor kötelezően össze kell hívni (rendkívüli közgyűlés), ha a) az Elnökség tagjainak legalább kétharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi, b) a közgyűlési képviselők egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, c) a bíróság elrendeli, d) a törvényességi felügyeletet a közhasznú működés tekintetében gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi, e) a Felügyelő Bizottság indítványozza, legkésőbb a kötelező összehívás okának az elnök �tartós akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő � tudomására jutásától számított 60 (hatvan) napon belül. 39. A Közgyűlést szükség szerint az OPSZ elnöke bármikor összehívhatja.

A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE

40. A Közgyűlést az OPSZ elnöke �akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő �hívja össze. Amennyiben az arra jogosultak mindegyike akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a Közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó, vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredménytelenül eltelt 15 (tizenöt) napon túl a Felügyelő Bizottság jogosult a Közgyűlést összehívni. 41. A Közgyűlés kötelező összehívását az OPSZ elnöke, illetőleg az őt tartós távollétében helyettesítő vezető tisztségviselő nem tagadhatja meg, időpontját nem odázhatja el. 42. A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a közgyűlési képviselőket írásban kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a képviselői mandátum igazolására vonatkozó kötelezettségre, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást. 43. A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 (tizenöt), a rendkívüli Közgyűlését legalább 8 (nyolc) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni a tagszövetség székhelyére az ügyintéző illetőleg képviseleti szervének hivatalos irodájába. A tagszövetség ennek alapján saját közgyűlési képviselőit közvetlenül értesíti. A meghívók a közgyűlési képviselők részére közvetlenül is postázhatók. 44. A meghívóval együtt vagy legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző 8 (nyolc) nappal kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli dokumentumokat.

A KÖZGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI

45. A Közgyűlés levezető elnöke az OPSZ elnöke, vagy az általa kijelölt elnök-helyettes vagy más elnökségi tag, ennek hiányában az Elnökség jelen lévő tagjai közül felkért személy. 9

46. A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy. 47. A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő közgyűlési képviselők közül megválasztott legalább kettő személy.

A KÖZGYŰLÉS NYILVÁNOSSÁGA

48. A Közgyűlés nyilvános. Zárt ülés keretében tárgyalhatja meg az adott napirendet a) etikai (fegyelmi) ügyben; b) személyi kérdésben �kivéve a tisztségviselők megválasztását, visszahívását �ha ezt az érintett kéri. 49. A zárt ülés elrendeléséről a levezető elnök, közgyűlési képviselő vagy az etikai, személyi ügyben érintett indítványára a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE, A HATÁROZATHOZATAL RENDJE, A HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGA 50. A Közgyűlés a) határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező közgyűlési képviselők több, mint a fele, minősített többséget igénylő kérdésben több, mint kétharmada �jelen van és ezt közgyűlési képviselői megbízólevelének felmutatását követően a jelenléti íven sajátkezű aláírásával igazolja; b) határozatait �a minősített többséget igénylő ügyek kivételével �egyszerű szótöbbséggel hozza meg; c) az ügyintéző és képviseleti szerveket, valamint a közvetlenül megválasztott tisztségviselőket az Etv. 11.§-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján nyílt szavazással választja meg; d) minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg azt a jelen lévő közgyűlési tagok közül legalább tizen név szerint indítványozzák; e) szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmadának egyetértő (�gen� szavazata szükséges (minősített többség)

- az Alapszabály megállapításához, módosításához;

- a Kszt. 7.§-ának (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően az Elnökség éves gazdasági és pénzügyi beszámolója (mérleg) valamint a Kszt. 19.§-ának megfelelő közhasznúsági jelentés elfogadásához;

- az OPSZ elnökének megválasztásához, visszahívásához;

- az OPSZ más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg feloszlásának kimondásához;

- az Alapszabályban a Közgyűlést megillető hatáskörnek az Elnökségre történő átruházásához;

- a közgyűlési képviselő kizárásához;

- területi (megyei, fővárosi) polgárőr szövetség tagságának kimondásához;

- az OPSZ tagszervezete kizárásához.

10

51. Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. 52. A határozatképtelenség miatt 15 (tizenöt) napon belül megismételt újabb Közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező közgyűlési képviselők számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező közgyűlési tagokat előzetesen írásban figyelmeztették a távolmaradás ilyen következményére. 53. A Közgyűlésről minden esetben hangfelvétel készül, valamint arról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a) a megjelent és szavazati joggal rendelkező közgyűlési tagok számát és névsorát (jelenléti ív); b) a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását; c) az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve, valamint d) a leadott szavazatok számát és ezek arányát (�gen� �em�és �artózkodás�szerint); e) az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A megtárgyalt dokumentumokat a jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell. 54. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, a legalább kettő megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő kézjegyével hitelesíti, valamint szükség szerint a jogtanácsos (ügyvéd) ellenjegyzi. A jegyzőkönyvbe az írásbeli felvételt és hitelesítést követően bármely közgyűlési képviselő betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot (jegyzőkönyv kivonatot) kérhet. 55. A Közgyűlés határozatairól az OPSZ adminisztratív igazgatója a Kszt. 7.§-ának (2) bekezdése a) és c) pontjaiban előírtaknak megfelelő nyilvántartást vezet, amelybe �kérésére �bármely tag betekinthet. Az OPSZ működését illetően közérdekű, valamint a szolgáltatásai igénybevételének módjára, továbbá a beszámolóira vonatkozó határozatokat a Kszt. 7.§-ának (2) bekezdése b) és d) pontjában előírtaknak megfelelően az OPSZ lap-jában valamint elektronikus úton nyilvánosságra hozza a Kszt. 5.§-ának b) pontja alapján. 56. A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva: a) megnyitja a Közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt, b) megállapítja a határozatképességet, c) ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit, d) az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, megvonja azt, e) összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, f) megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat. 57. A levezető elnök a Közgyűlés rendjének fenntartása érdekében: a) egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát, b) megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét, c) a Közgyűlés rendjét, illetőleg az OPSZ tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja, 11

d) ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.

A KÖZGYŰLÉS MUNKABIZOTTSÁGAI

58. A Közgyűlés állandó munkabizottságként a) Felügyelő Bizottságot; b) Jelölő és Választási Bizottságot hoz létre. A Közgyűlés meghatározott feladatok ellátására más munkabizottságot is létrehozhat. 59. Az állandó munkabizottságok mandátuma négy évre szól. Elnökeit és tagjait �a Jelölő és Választási Munkabizottság tagjai kivételével �a Közgyűlés választja meg. A Jelölő és Választási Munkabizottság tagjairól �tagszövetségenként egy-egy fő �a munkabizottság elnökének javaslata alapján az Elnökség határoz. A munkabizottságok elnökei felelősek a munkabizottság működési rendjének, ügyrendjének kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért illetve a tevékenységéhez kapcsolódó testületi határozati javaslatok elkészítéséért és előterjesztéséért. 60. A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől elkülönült, elnökből, két elnök-helyettesből és nyolc tagból álló felügyelő szerv, mely testületként jár el. A Felügyelő Bizottság elnök-helyetteseit tagjai közül maga választja. A Felügyelő Bizottság a) ügyrendjét maga állapítja meg; b) tapasztalatairól a Közgyűlésnek számol be; c) ellenőrzi az OPSZ működését és gazdálkodását, ennek során d) a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet; e) a munkaszervezet állománya tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet; f) az OPSZ könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; g) legalább negyedévenként ellenőrzi a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását, az OPSZ vagyonával történő gazdálkodást, h) írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról, i) ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet, j) ellenőrzi a tagszervezetek részére az OPSZ által juttatott normatív, pályázati, és eseti (rendkívüli) támogatások szerződésszerű felhasználását, k) ellenőrzi az OPSZ által kötött egyéb szerződések végrehajtását. A Felügyelő Bizottság a g), i), j) és k) pontok szerinti ellenőrzéseiről szükség szerint jelentést készít, illetve tájékoztatást ad az Elnökség számára. 61. A Felügyelő Bizottság megkeresésének az OPSZ-szel tagsági vagy egyéb jogviszonyban állók kötelesek eleget tenni. 62. A Felügyelő Bizottság elnöke jogosult: a) az Elnökség, a munkaszervezet, a munkabizottságok és a szakmai tagozatok ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni; b) a vezető testületek, a munkabizottságok, a szakmai tagozatok és az OPSZ munkaszervezete tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni;

c) az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az OPSZ működése során olyan 12

jogszabálysértés, vagy az Alapszabályba, illetve az OPSZ vezető testületeinek a határozataiba ütköző, vagy a szervezet, a tagság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel; d) összehívni az intézkedésre jogosult vezető testületet (Közgyűlés, Elnökség), ha annak összehívására az erre irányuló indítvány megtételétől számított 30 (harminc) napon belül nem került sor; e) haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Elnökség vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. 63. A Felügyelő Bizottság elnöke egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével a testület bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között az ügyrendjében szabályozott módon. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. 64. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van; határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 65. A Felügyelő Bizottság negyedévente legalább egy alkalommal tart ülést, üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 66. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. 67. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az OPSZ elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést. 68. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) az OPSZ vezető szervének elnöke vagy tagja; b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül �kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást � illetve d) az a) �c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 69. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az OPSZ vezető tisztségviselője �Elnökségi és Felügyelő Bizottsági tagja �az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 13

70. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 71. Az OPSZ vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg. 72. A Jelölő és Választási Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. Feladata: a) a közgyűlési képviselők mandátumának vizsgálata, a mandátumok érvényességének megállapítása, mindezek alapján a határozatképességre vonatkozó javaslat megtétele a Közgyűlés levezető elnökének, b) a Közgyűlés hatáskörébe tartozó vezető és állandó munkabizottsági tisztségviselők megválasztásának előkészítése keretében a jelöltállítás, a javaslatok megtétele, c) a szavazás szervezési és technikai lebonyolítása, a szavazatok számlálása, a választás eredményének kihirdetése.

AZ ELNÖKSÉG

73. Az Elnökség az OPSZ operatív irányító testülete. Tagjai: a) az elnök; b) az elnök-helyettesek; c) az alelnökök; d) az elnökségi tagok; összesen 29 fő. 74. Az Elnökség tagjának minden tagszövetségből legalább egy főt kell választani. Az elnök-helyetteseket és az alelnököket az Elnökség a tagjai közül az OPSZ elnökének javaslata alapján választja meg. Az elnök-helyettesek és az alelnökök megválasztásához (visszahívásához) az Elnökség legalább kétharmadának szavazata szükséges. 75. Az Elnökség ülésein állandó meghívottként vesz részt a) a Felügyelő Bizottság elnöke; b) a Jogi és Etikai Bizottság elnöke; c) az OPSZ szóvivője; d) a gazdasági igazgató, e) az adminisztratív igazgató, f) a jogtanácsos (az OPSZ ügyvédje). 76. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) A Közgyűlés átruházott hatáskörében az éves költségvetés és az éves munkaterv elfogadása, módosítása, azok végrehajtásával összefüggő programok, feladattervek, rendezvények, stb. jóváhagyása; b) 2 millió forint feletti kifizetések jóváhagyása; c) együttműködési megállapodások, szolgáltatási szerződések jóváhagyása, felmondása; d) az OPSZ SZMSZ, az Etikai Szabályzat jóváhagyása, az OPSZ munkaszervezetének létrehozása, módosítása, ügyrendjének jóváhagyása; e) munka- és szakértői bizottságok, a szakmai tagozatok létrehozása, visszahívása, ügyrendjük elfogadása, módosítása; 14

f) a tagszövetségek, tagszervezetek munkájának figyelemmel kísérése, a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése; g) az éves támogatási keret meghatározása, elosztása; h) döntés rendkívüli támogatások odaítéléséről; i) pályázatok kiírása, elbírálása; j) döntés etikai ügyekben (a kizárás kivételével); k) döntés vállalkozás indításáról, beszüntetéséről; l) döntés az �v Polgárőr Egyesülete� az �v Polgárőre� az �v Polgárőr Pedagógusa� a �olgárőr Város�a �olgárőr Község� a �ővárosi Polgárőr Kerület� a �ajtó a Polgárőrségért�kitüntető cím, a �opácsi Sándor Érdemrend� és az �PSZ-Aranygyűrű�adományozásáról; m) a szakmai tagozatok elnökeinek és tisztségviselőinek megválasztása; n) a pártoló tagok megválasztása, visszahívása. 77. Az Elnökség határozatképes, ha legalább 18 tagja jelen van. 78. Az Elnökség általában havonta ülésezik, tagjainak mandátuma négy évre szól. 79. Az Elnökség saját tagjai, az OPSZ munkaszervezetének állománya, a tagszervezetek tagjai valamint külső szakértők bevonásával határozott időtartamú vagy állandó szakértő vagy munkabizottságokat hozhat létre, vonhat össze, szüntethet meg. A munkabizottságok az Elnökség tanácsadó testületei, melyek feladata az OPSZ 9. pontban megjelölt céljai és feladatai megvalósításának elősegítése. Legalább három, legfeljebb kilenc tagból állnak. Az Elnökség munkabizottságai szakterületek szerint: a) bűnmegelőzési, vámrendészeti, és határrendészeti, b) közlekedési és baleset-megelőzési, c) környezet- és katasztrófavédelmi, d) sport és karitatív, e) gazdasági és pénzügyi ellenőrzési, f) önkormányzati és pályázati, g) info-kommunikációs, h) oktatási, ifjúsági és tanintézetek kapcsolati. A munkabizottságok általános feladatkörébe tartozik a) ügyrendjük megállapítása; b) a szakterületükön folytatott tevékenység önálló megszervezése, végzése; c) szakanyagok kidolgozása; d) közreműködés a vezető testületek és a vezető tisztségviselők döntéseinek előkészítésében, a végrehajtás figyelemmel kísérésében, segítésében. Az egyes munkabizottságokat az OPSZ egy-egy alelnöke vezeti. 80. A Jogi és Etikai Bizottság a vezető testületek, a Felügyelő Bizottság és az OPSZ munkaszervezete munkáját támogató szerv, melyet az Elnökség hoz létre, mandátuma négy évre szól. Tagjainak száma legalább három, legfeljebb kilenc fő. A Jogi és Etikai Bizottság a) közreműködik az OPSZ belső szabályzatai, szakmai anyagai kidolgozásában, b) segítséget nyújt a jogsegély szolgáltatás biztosításához; c) kidolgozza az OPSZ Etikai Szabályzatát, figyelemmel kíséri az abban foglaltak érvényesülését; 15

d) elvégzi az OPSZ tagjaitól vagy tagjaival szemben érkezett bejelentések, észrevételek, panaszok vizsgálatát; e) lefolytatja az etikai vizsgálatot, javaslatot tesz az arra hatáskörrel rendelkező testület részére a döntésre; f) lefolytatja a fegyelmi, kártérítési eljárásokat. 81. A Jogi és Etikai Bizottság a) ügyrendjét maga állapítja meg; b) tapasztalatairól az Elnökségnek számol be; c) a vezető tisztségviselőktől jelentést; d) a munkaszervezet állománya tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet; e) az OPSZ könyveibe és irataiba a vizsgálathoz szükséges mértékben betekinthet; f) etikai és fegyelmi feladatait a Felügyelő Bizottsággal szoros együttműködésben látja el. TISZTSÉGVISELŐI ÉRTEKEZLET 82.Tagjai: az elnök, az elnökhelyettesek, az alelnökök, az FB elnöke. Vezetője az OPSZ elnöke. Üléseit szükség szerint, de legalább havonta tartja. Feladata a Közgyűlés, az Elnökségi ülések előkészítése, a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, az OPSZ elnöke operatív munkájának segítése.

AZ OPSZ MUNKASZERVEZETE

83. Az OPSZ munkaszervezetének állományát a) az OPSZ-szel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban állók; b) más (állami, önkormányzati) szervezettől munkavégzésre kirendeltek és c) társadalmi segítők d) önálló tanácsadók, szakértők képezik. 84. Az OPSZ munkaszervezetébe a) az adminisztratív igazgató; b) a gazdasági igazgató; c) a jogtanácsos, d) a szóvivő; e) az OPSZ Központi Irodája; f) a Polgárőr Magazin Szerkesztősége tartozik. 85. Az adminisztratív igazgató a munkaszervezet irányítója, az OPSZ Központi Irodájának vezetője. Gyakorolja a munkáltatói jogokat �a munkaviszony, illetve más, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének, megszűntetésének kivételével �a 108. pontban foglaltakra figyelemmel az OPSZ munkaszervezetének állománya felett az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. Az OPSZ munkaszervezete részére biztosított költségkerettel önállóan gazdálkodik. 16

86. A gazdasági igazgató gondoskodik

a) az OPSZ részletes gazdálkodási szabályainak kidolgozásáról és alkalmazásának folyamatos segítéséről; b) a tagszövetségek és tagszervezetek részére biztosított normatív, pályázati és céltámogatások felhasználásának előkészítéséről, felhasználásának figyelemmel kíséréséről, az elszámolások ellenőrzéséről; c) a könyvvitel felügyeletéről; d) a Felügyelő Bizottság munkájának szakirányú segítéséről; e) az OPSZ éves gazdálkodási és pénzügyi beszámolójának, költségvetésének, közhasznúsági jelentésének kidolgozásáról. 87. A jogtanácsos szakvizsgával rendelkező jogász foglalkozású személy. A jogtanácsi feladatokat az ügyvédekről szóló törvény alapján ügyvéd is elláthatja. A jogtanácsos ellátja �külön törvényben meghatározott jogkörében �az OPSZ jogi képviseletét a tagszervezetek valamint harmadik személyek irányában, a bíróság és más hatóságok előtt a Közgyűlés, az Elnökség határozatai és az OPSZ elnöke megbízásának keretei között. Biztosítja a szükséges jogsegély szolgáltatást a tagszervezetek részére az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. 88. A szóvivő gondoskodik a) az OPSZ sajtókapcsolatai fenntartásáról, ennek keretében a közlemények, híradások kiadásáról, sajtótájékoztatók szervezéséről és levezetéséről; b) az OPSZ célkitűzései, tevékenysége népszerűsítése érdekében a tagszervezetek és polgárőrök munkájának a tömegkommunikációban történő megjelentetéséről; c) az OPSZ lapjának sajtószakmai támogatásáról; d) a reklám- és propagandamunka végzéséről; e) a vezető tisztségviselők nyilvános szereplésének előkészítéséről, segítéséről. 89. Az OPSZ Központi Irodája feladatkörébe tartozik: a) A Közgyűlés, az Elnökség és az OPSZ elnöke titkársági feladatainak ellátása, ennek keretében a vezető testületi ülések szervezési és technikai előkészítése, levelezések bonyolítása; b) a Közgyűlés, az Elnökség és az OPSZ elnöke döntéseinek előkészítése, az ehhez kapcsolódó javaslatok, előterjesztések, beszámolók, munkatervek, programok, egyéb szakmai anyagok kidolgozása; c) az OPSZ vezető testületei határozatainak nyilvántartása; d) az OPSZ információs rendszerének működtetése; e) az OPSZ Irattárának működtetése; f) a tagnyilvántartással, ennek keretében a regisztrációval, a tanúsítványok kiadásával, visszavonásával, a polgárőrök egységes igazolvánnyal történő ellátásával kapcsolatos feladatok végzése; g) a tagszervezetek közötti koordinációs feladatok ellátása; h) kapcsolattartás a polgárőr mozgalom támogatóinak képviselőivel;

90. A Polgárőr Magazin Szerkesztőségének feladata

a) az OPSZ lapjának rendszeres elkészítése, kiadása; b) az OPSZ kiadói feladatainak ellátása. 17

AZ OPSZ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI

91. Az OPSZ vezető tisztségviselői a) az OPSZ elnöke; b) az elnök-helyettesek és c) az alelnökök. 92. Az OPSZ elnöke az OPSZ reprezentatív képviselője. Közvetlen hatáskörébe tartozik a) a Közgyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő eseti célfeladatok meghatározása; b) 2 millió forintig a kifizetések jóváhagyása; c) a �olgárőr Érdemkereszt�arany, ezüst és bronz fokozata, elismerő oklevél, pénzjutalom adományozása; d) az adminisztratív igazgató, a gazdasági igazgató, a jogtanácsos, a szóvivő, a könyvelő, a könyvvizsgáló, a Polgárőr Magazin főszerkesztőjének megbízása, felmentése; az OPSZ Központi Irodájában foglalkoztatott személyekkel munkaviszony, illetve más, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, megszűntetése, e) az Elnökség munka- és szakértői bizottságai titkárainak, tagjainak felkérése, megbízása, a vezető testületek munkabizottságaiba tag delegálása; f) megbízási díjak, tiszteletdíjak megállapítása; g) külső szolgáltatások igénybe vétele; h) szerződések, megállapodások aláírása; i) javaslattétel az elnök-helyettesek, alelnökök személyére; j) a Közgyűlés és az Elnökség összehívása. 93. Az OPSZ elnöke közvetlenül irányítja az adminisztratív igazgató, a gazdasági igazgató, a jogtanácsos és a szóvivő tevékenységét. 94. Az OPSZ elnökének munkáját a működési, szervezeti, külső kapcsolati, együttműködési kérdésekben elnök-helyettesek (2 fő) segítik. Az elnök-helyettesek az SZMSZ-ben és az OPSZ elnöke által közvetlenül meghatározottak szerint az OPSZ elnöke mellett és annak helyettesítése során az OPSZ képviselőiként járnak el. 95. Az alelnökök (8 fő) feladata a tagszervezetek összefogása, az OPSZ célkitűzéseinek megvalósítása, valamint a testületi döntések megvalósítása érdekében az OPSZ elnökének képviselői. Az OPSZ elnökének munkáját az SZMSZ-ben meghatározott rend szerint segítik az alelnökök. Az alelnökök egyben az általuk felügyelt munkabizottságok elnökei is.

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

96. Az OPSZ elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnök által erre kijelölt elnök-helyettes vagy alelnök helyettesítheti. Teljes hatáskörben történő helyettesítés részletes rendjéről, a helyettesítő személyéről az OPSZ elnöke írásban, ennek hiányában az Elnökség határozatban rendelkezik. A helyettesítő a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedéseiért jogilag és anyagilag egy személyben felelős. 18

97. Az OPSZ elnöke az elnök-helyetteseket és az alelnököket, valamint az OPSZ munkaszervezetének állományát bármilyen, a hatáskörébe és ügykörébe tartozó feladat tekintetében megbízhatja és meghatalmazhatja a képviseletével vagy a munka ellátásával. A megbízást/meghatalmazást az érintett írásban is kérheti.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

98. A Közgyűlés és az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 99. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 100. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az OPSZ könyvvizsgálója az a személy, aki a) az OPSZ vezető tisztségviselője; b) az Elnökség tagja; c) az OPSZ-szel választott tisztségén kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; d) az OPSZ cél szerinti juttatásából részesül �kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve e) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 101. Nem lehet az OPSZ vezető tisztségviselője az a személy, aki a Kszt. 9.§-ának kizáró rendelkezései hatálya alá esik. 102. A vezető tisztségviselő (elnök, elnök-helyettes, alelnök); a közgyűlési képviselő (tagszövetség elnöke, tagegyesületi képviselő, a Felügyelő Bizottság tagja); az Elnökség nem vezető tisztségviselő tagja (elnökségi tag); a munkabizottság (Felügyelő Bizottság, Jogi és Etikai Bizottság, Jelölő és Választási Bizottság; a Közgyűlés, az Elnökség által létrehozott más munkabizottságok elnöke, tagja; a munkaszervezetben foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: bejelentő) köteles az elnök (elnök-helyettes) részére írásban bejelenteni, ha vele szemben az arra illetékes hatóság büntető eljárást indított. 103. A bejelentő a büntetőeljárás alatt a tisztségéből fakadó feladatait nem láthatja el, ha a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a) a törvény két évnél hosszabb szabadságvesztéssel sújtható büntetéssel fenyegeti; b) a tisztségével összefüggésben követte el. Gondatlan elkövetés esetén az Elnökség méltányosságból a tisztség ellátásának felfüggesztésétől eltekinthet. 19

AZ OPSZ KÉPVISELETE ÉS JEGYZÉSE

104. Az OPSZ-t harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt a vezető tisztségviselők valamint a jogtanácsos képviselik, illetőleg jegyzik. E jogkörükben közvetlenül járnak el személyesen: a) az elnök egyszemélyben önállóan; b) az elnök-helyettesek és az alelnökök közül bármelyik kettő együttesen; c) a jogtanácsos a megbízása és meghatalmazása keretei között a külön törvényben meghatározott jogkörének megfelelően egyszemélyben önállóan. 105. Az OPSZ-t az OPSZ elnöke akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott OPSZ neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja. 106. Az OPSZ-t az erre felhatalmazott vezető tisztségviselők közül bármelyik kettő akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott OPSZ neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevüket együttesen írják alá. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS UTALVÁNYOZÁS AZ OPSZ NEVÉBEN 107. Az OPSZ nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot �ide értve különösen a bankszámla feletti rendelkezést is �az elnök egyszemélyben önállóan ír alá; mindenki más, az erre az elnök által írásban felhatalmazott vezető tisztségviselők közül bármelyik kettő �a 108. pontban foglaltak kivételével - együttesen ír alá. 108. Az OPSZ munkaszervezete tagjának �a 92. pont d.) - e.) alpontban felsoroltak kivételével �foglalkoztatására irányuló munka-, megbízási illetve vállalkozási szerződések aláírására �az SZMSZ-ben meghatározott eljárási rend szerint �az adminisztratív igazgató önállóan is jogosult. E szerződések után járó kifizetések utalványozására csak a teljesítésnek az adminisztratív igazgató általi igazolását követően kerülhet sor. 109. Az OPSZ nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződés, illetőleg jognyilatkozat alapján, valamint a vezető testületek határozatának végrehajtása körében utalványozási jogot gyakorolnak: a) az elnök egyszemélyben önállóan 2.000.000 (kétmillió) forintig; b) az elnök és az elnök-helyettesek vagy az alelnökök egyike együttesen 2.000.000 (kétmillió) forint felett.

AZ OPSZ GAZDÁLKODÁSA

110. Az OPSZ a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel az Elnökség által jóváhagyott költségvetés, valamint a mindenkor hatályos pénzügyi-számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik. 20

AZ OPSZ VAGYONA, BEVÉTELEI 111. Az OPSZ vagyona lehet: a) készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg); b) értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.); c) ingó és ingatlan vagyon. 112. Az OPSZ bevételei: a) a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól az OPSZ közhasznú céljaira vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a szervezet eszközeinek befektetéséből [Kszt. 26.§ k) pontja] származó bevétel; e) a tagdíj; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel; h) a rendezvények bevételei; i) meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei; j) egyéb bevételek. AZ OPSZ BEVÉTELEINEK FELHASZNÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA 113. Az OPSZ gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az Alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel. 114. Az OPSZ-nek, mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 115. Megszűnés esetén az OPSZ tartozásainak kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról �annak hovafordításáról �a Közgyűlés dönt. AZ OPSZ KÖLTSÉGEI 116. Az OPSZ költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. 21

A BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK 117. Az OPSZ köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni a Kszt. 19.§-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján. 118. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 119. A közhasznúsági jelentésben foglalt számviteli beszámoló az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 120. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentést a Közgyűlés elfogadó határozatát követő 15 napon belül az OPSZ adminisztratív igazgatója az OPSZ lapjában nyilvánosságra hozza. 121. Az OPSZ éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. EGYÉB, A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 122. Az OPSZ tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai a tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 123. Az OPSZ vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra tagszervezetei részére átadhatja. 124. Az OPSZ Elnöksége és az OPSZ munkaszervezete munkájának és gazdálkodása szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében �fő- vagy mellékfoglalkozásban, vagy másodállásban, vagy megbízási (vállalkozási) szerződéssel �szakértő, tanácsadó, egyéb munkavállaló alkalmazható. AZ OPSZ-HEZ BEÉRKEZETT TÁMOGATÁSOK ELOSZTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSI RENDJE 125. Az OPSZ a beérkezett támogatások tagszervezetek közötti elosztását a) normatív támogatásként, b) pályázatok útján valamint c) eseti (rendkívüli) célfeladat támogatásaként biztosítja. 22

A tagszervezetek a.) �c.) pont szerinti támogatásának együttes összege (támogatási keret) egy évben nem lehet kevesebb, mint a tárgyévben beérkező (tényleges) bevétel 10 (tíz) millió forint feletti részének 50%-a. 126. Normatív támogatásban a tagszövetségek részesülhetnek. A normatív támogatás 50%-át a tagszövetségek között egyenlő arányban, 50%-át tagjaik számának arányában kell elosztani. 127. A pályázatokat a cél szerinti feladatokra és a rendelkezésre álló támogatási keretre figyelemmel az Elnökség írja ki és bírálja el. A pályázatokon valamennyi tagszervezet részt vehet. 128. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő eseti (rendkívüli) célfeladatok meghatározására az OPSZ elnöke, a támogatás mértékének meghatározására az Elnökség jogosult. 129. Az OPSZ a normatív, pályázati vagy rendkívüli céltámogatásban részesült tagszervezettel szerződést köt, amelyben rögzíteni kell a pénzbeli, illetve más vagyoni (anyag, eszköz) támogatás mértékét, folyósításának rendjét, a felhasználás célját, a támogatott részéről felelős személyt, az elszámolás módját és határidejét. 130. A támogatott tagszervezet köteles a szerződésben rögzített határidőre a támogatás felhasználásáról írásbeli beszámolót és tételes elszámolást készíteni, valamint azt a támogatott tagszervezet nevére kiállított számlamásolatok egyidejű benyújtásával igazolni. A számlamásolatokat a felelős személy aláírásával hitelesíti.

A TAGDÍJ

131. A tagszövetségek a tagegyesületeik által hozzájuk befizetett tagdíjakból vagy más forrásból a regisztrált tagegyesületeik számával arányos tagdíj fizetésével is hozzájárulnak az OPSZ működéséhez. 132. A mindenkori éves tagdíj mértékét az OPSZ rendes évi közgyűlése állapítja meg. 133. Az éves tagdíjat a tárgyévi rendes Közgyűlést követő hónap utolsó napjáig kell az OPSZ egyszámlájára egy összegben befizetni. A tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztó tagszervezet tagdíjtartozásának rendezéséig az OPSZ-től támogatásban nem részesülhet. AZ OPSZ MEGSZŰNÉSE 134. Az OPSZ megszűnik, ha a) feloszlását a Közgyűlés kimondja; b) más társadalmi szervezettel egyesül; c) a bíróság megállapítja megszűnését, mert legalább egy éve már nem működik, illetve tagszervezeteinek száma tartósan nem éri el a kettőt; d) feloszlatja, mert működése a büntető jogszabályokba ütközik, vagy mások jogait és szabadságát sérti. 23

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 135. Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló törvény valamint a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 136. Az OPSZ Szervezeti és Működési Szabályzatát és Etikai Szabályzatát az Alapszabály elfogadását követő 90 napon belül kell az Elnökség elé terjeszteni. 137. Az állandó munkabizottságok, a szakmai munkabizottságok és az OPSZ munkaszervezete ügyrendjét a munkabizottságok, az OPSZ adminisztratív igazgatója ugyancsak 90 napon belül készítik el. 138. Az Országos Polgárőr Szövetség közgyűlése 2009. április 18. napján a KGY/8/2009. sz. határozatával a jelen egységes Alapszabályt elfogadta. A jelen Alapszabály elfogadásával egyidőben az OPSZ 2001. március 31-ei közgyűlésén a KGY/4/2001. számú határozattal elfogadott, és legutóbb 2007. április 14-én a KGY/4/2007. számú határozatával módosított egységes szerkezetű Alapszabály hatályát veszti.